The Dreamcatchers – Fénytörés

 

 

 

 

 

 

 

 

Vihar

A lélegzet tőled hosszan áll,
Mozdulatlan a gyertyaláng.
A szó vágy ismét, a szem beszél.
Ezt visszafogni már nincs esély.

ref:
Átjárja éjünket egy villám.
Gondolsz rám… Hogy sodorhatsz így?
Óceán szemeidben úszom.
Dörgésben robban a szív.

Kettőnkön túl már nincs világ,
Csonkon táncol a gyertyaláng.

extra:
A padlón szilánk,
Gyémántként csillog a föld.
Szállsz velem mindentől.
Szemünkben villámfény.
Hajnal van, megjöttél.

 

Holdfény

Volt ősz, hogy sírba vitt a sírás.
Nem segített új ruha, se újság.
Nem szerettem azt a szűk cipőt,
Mezítláb hűvös volt a föld.

A semmiből jöttél, mint egy hullám.
Nem hibáztál, magaddal sodortál.
Jóra fordult minden, jött a szép.
Veszni szédült bent a szürkeség.

ref:
Éjjel van, és összeér a váll.
Pillantásban visszanéz a vágy.
Fátyla mögött ég a holdvilág.
Jó veled az egyre gondolás… az együtt változás.

Ahogy alszol, hajnalonta nézlek.
Mély tengerem vagy. Érzem, értesz.
Elringat, hogy eztán mindig így.
Nem telepszik többé rám a spleen.

Bőrnek bőr feszül a falnál.
A lassítás terv elbukott, vigyázz rám!