Csodaidőben a tó.
A parton kitört a békanász.
A telinap felkavaró,
A gólya még távol afrikáz.
Nehéz a vízig az út.
A kocsik közt folyton a frász kiráz.
Kéne már egy alagút,
Mert aki vágyik, nem vigyáz.
Kuty-kurutty, brekk-brekk-brekk.
A légyvadászok megjöttek.
Kuty-kurutty, brekk-brekk-brekk.
Tavasszal minden könnyen megy.
Kuty-kurutty, brekk-brekk-brekk.
A királylány-csók felpörget.
Kuty-kurutty, brekk-brekk-brekk.
A békakirályfik reppelnek.
Süt a nap, langyos a sár.
A békakirályfi csókra vár.
Püffed a tokazacskó.
Csodás a mocsári dáridó.
Az esőktől kiönt a tó.
Térdig vízben bőg a szamár.
Egy ebihal lett a fogó,
A réten fürgén kóricál.
Előtte csapkod a ponty.
A halfelhőben kis zavar,
A fogóra nőtt két comb.
A tesója pont így csalt tavaly.
Száguldó kabinok
Száguldó kabinok az éjben ingáznak.
Lop a karaván tengert, autót, lakást,
Bankokat, szekrényekből a ruhát.
Szállj fel te is! Nézz és integess!
Mellettünk lélekrakéták.
ref:
A Földön maradt meztelen emberek,
Sötét sivatagokban fekszenek.
Értetlenül csóválnak fejet.
A Földön maradt meztelen emberek,
Sötét sivatagokban fekszenek.
Minden üres, nincs mit gyűjtsenek.
Nincs másuk, csak az emlékezet.
A Plútónál kiteszem a szajrét.
A hold nézd, kupak alakú!
A napot kéne csak áttolni!
Na, gyerünk, fogd csak meg alul!
Érett már az újratervezés.
A gázköd sűrű, nincs tanú.
Indián
Nevem, Dongalábú Esőindián.
Dekkel szökdelek az utca déli oldalán.
Számban rőzsedal, az arcon piszokcsík,
Fülbevalóm nyúlfarok, a tetkóm gyík.
Nekem nem kell net, és nem kell térerő.
Hogyha mehetek, csak annyi, hogy füstöt küld a nő.
Simán beugrom a kertbe talpról én,
És ott eltolunk egy laza pipát a szőnyegén.
Hajvirágát lecincálom szirmonként.
ref:
Indián, indián.
Az vagyok, míg haza nem érsz, minden délután.
Indián, indián.
A parkettán tüzet gyújtok Csingacsguk nyomán.
Tollas tomahawk a falba, a vállra íj.
Most épp azt játsszuk, hogy meddig bírunk együtt élni így.
A balkon szeles domb, sátram szakadt ing.
A csata addig tart, míg el nem tűnik minden pink.
A sok szívecskés giccset nem bírom.
Nyakban bölényfog a zsánerem, és a farkas karom.
Nekem háton szőr a Valentinezés.
Neked tenger kell, nekem csak egy jó zsebkés.
Boxeralsóm ördögös, és nem törpés.
Kék Pelikán
Nyár lett. Elhagyjuk a várost, húz a mozdony, és csak fákat számolunk.
Végre fellebbent a fátyol, jó van máshol. Vigyázz világ, indulunk!
Ma tényleg, útra váltunk.
Két átírt jegyen úti cél, a végtelen.
Szép munka, Kék Pelikán!
Isten vagy, Kék Pelikán!
Végre elhúzunk a sárból, kék a távol. Nyílj meg világ, itt vagyunk!
Ősszel Párizs jön, majd augusztusban Róma.
Bár volna az utcáknak szinkronja!
De azért így sem csúnya.
ref:
Marseille, Rotterdam,
A függöny szétpattant.
London, Amszterdam.
Mind-mind, tényleg van!
Semmink sincs, de az élet pink.
Szóval felrobbant a tábor, tiszta mámor. Lent az ablak, fúj a szél.
Sokszor álmodtuk, hogy így lesz, tiszta film ez.
Nápolyt el se hisszük még.
Minden vágy testbeszél.
Új élet, jövünk! Feketén, de lett egy jegyünk.
+ref:
Madrid véletlen.
Stockholm életlen.
Nizza égess el!
Róma még egyszer.
Hobbi
Dől a vödör,
Szotyihéjba csap a hal.
Indul a bot,
Itt az újabb viadal.
Feldől a bor,
Sebaj, teli a horog!
Hogyha húz a csuka,
Az egy trip-hop.
Kerreg a fék,
Végre szalad a damil!
Műlegyemen
Tuti, rajta a balin.
Hozz merítőt,
Ez egy baba kaliber!
Ragyogó az idő,
Bontsunk cidert!
Volt etetés.
Dobálj rá, és fenekezz!
Lát a radar,
Busa, velem ne cselezz!
Szádba dobom
A főtt tigrismogyorót.
Nyugi, megfog a fék,
Te csak tempózz!
ref:
Vízisízzél, hason hal!
Akadó jön,
Vigyázz, gally!
Hínár a parókád.
Tátogj egy Rihannát!
Két sört iszunk rád.
Négy sört iszunk rád.
Hat sört…
Csendes a víz,
Délben leállt a kapás.
Álmos a stég,
Csikket dörzsöl a darázs.
A termosz üres,
A szenya elfogyott.
De unalmas ez így,
Kéne laptop!
Nincs Prodigy,
Se U2 a mobilon.
Éled a szél,
Tiszta punk a Balaton.
Két potyka kéne
A halászlébe még!
De itt nem jön a ponty,
Csak a törpék.
A nap bukik épp,
Lassan éled a fenék.
Hajlik a bot.
Végre, meg van a veréb!
Csípte a csontis,
Málnás kenyeret.
Nyugi, felhozom én,
Te csak szedjed!
