A sárga esőkabátot kapd fel,
És a várost szorítsuk falhoz ma!
Eső van, bújj el utca!
Robbanjon minden tócsa!
Legyen a járda tarka!
refr: Kalandos színekbe öltözik a ház, Egy galamb totyorog sárgán. A lila troliról csorog le a máz, Hát végre színes az utcánk! Kalandos színekbe öltözik a ház, Egy buldog pacsit ad kéken. Az arany kukákról csorog le a máz, Hát végre színes lett minden!
Ha futsz is, a kapucnidat tedd fel,
Fröcsköl szerteszét a tócsa!
Autókra tengerzöldet,
Az útra égszínkéket,
Robbant a gumicsizma.
Janicsár a 3 Testvérben
A hajnal izzópiros már,
Álmos a gyros-bár.
Nem pörög a hús a rúdon,
Egy cingár legény elaludt.
Horkol az asztalon,
Csatát álmodik,
A mezőn buggyos
Nadrágban kardozik.
refr: Kaftánja kék, sár a bajuszon. Villanó foga kiskakasnak a krajcárja. Szájában kard, és szól a dob. Varkocsán gumi, ló után köti a hullákat. Zászlóval int, áttrappol a hídon. Kantárszakadtáig vigyáz a koncára, Szultánjáért harcol vakon. Szőnyegére ül, turbánban repül Mekkába.
Füst dől az orrlukán,
Félhold a zokniján.
Holnaptól a bástyát
Beveszi sok janicsár.
Ő nem lő, létrát dönt
Neki a várfalnak,
Pattog, mint egy légy
És kóstolgat.
Karóba húz, borotvál,
Ezt-azt lenyiszál.
Karok, a lábak kukába,
Máglya füstje száll.
A tűzön nyárson test forog,
Izzad sok gonosz.
Ellenségből lesz
A jó gyros!
A laszti
Messzeviszi lasztim a folyó,
Slágert fütyül dróton a rigó.
Hasa hordó, dala borzasztó,
Tokacsikaró.
Nincs a telken nálunk térerő.
A parton fekszik minden fényevő.
Pereg a nyáridő.
refr: A lasztiról a pöttyöket Lesodorja egy sziget, és Felkapja egy hullám. Pattogtatja délután, nézd, A habzó homlokán!
Az óceánban ébred a labda.
Bálnák úsznak el majd alatta.
Kalapomra csepereghetnek
Cigánygyerekek.
Engem ez már hidd el, nem zavar!
Szörpöm felhígítja a zivatar.
Ha hazazavar, sem baj.
Lyukas dió
A kiürült utcán január kószál
Pemetefül sapkában.
Kályhát ölel otthon a város.
Szunnyad a játék a ládában.
refr: Lyukas dió ez a nap. Fabatkát sem ér. Dagadt Dunyhákból hull a hó. Aludni volna jó!
Pattog a tűz, kordul a bendő,
Fehér égen bomlik a felhő.
Horkol a hernyó, bábja a pokróc.
Tavaszig úgy él, akár a gombóc.
A lefagyott fákat zúzmara lakja.
Latyakos lett a nadrágom alja.
Az ablak párás, ujjal ráfestek
Egy mosolygó arcot, és pálcika testet.
Karika a fej, pontok a szemek.
Az orr egy vonal, csigák a fülek.
A száj félkör, a hajszál égnek.
Táncol a pálcika háttal a télnek.
Zabagép
Fánkok, piték, rétesek,
Pudingok, és krémesek,
Bukták, vargabélesek
Ha rám néztek, én szétesek.
Az utca kajlán hajlik, a bolt nyitva.
Macskakövön csúszkál a napfény.
Dundi mosoly a boltos bácsi bajsza,
A szomszéd kislány a sarokra ér.
Arca piros alma, a szája szilva.
Az őszi szél a copfját egyre fújja.
Egy kavics maradt a bal zsebembe’,
Hogy ne vesszen el, tartom a tenyerembe’.
refr: bebebebe bebebebe
Megfogom kezét a kislánynak,
Így érünk a hentes bolt elé.
Bajusz bácsi lássuk, mi megy nálad!
Mit tudsz adni egy lapos kavicsért?
Szörpölünk, a bácsi adja bőven.
Lili boldog, lába lóg a széken:
“Ha felnövünk, te leszel a férjem!
Gyűjtsd csak a kavicsokat szépen!”
Hapi kapitány
Hapikám, fel a horgonyt! – üvölt a kapitány.
Remek szél kerekedik, jó az irány!
Délszaki tengerekre hajózzunk el!
Ha leng a szakáll, menni kell!
Hapikám, kösd szorosra a vitorlát!
2 fok bal, nyugatról egy szikla, vigyázz!
Elég szűk szorosokon haladunk át,
Elérjük ma Ázsiát!
refr: A hajnal Borneonál ér minket egy lagúnán, A parton papagájok szotyiznak egy gorillán. Az Ezersziget a térképen délkelet. Ez aztán élvezet! Dőlj hátra, a szél vezet!
Hapikám, fejünk fölött sok a sirály!
Hajnalban kap a hal, hát kelj fel korán!
A hálót dobd egyenest a hullám elé,
Szigonyoddal szúrj belé!
Hapikám, fogd erősen a kötelet!
Sose tedd a tengerbe fenekedet!
A cápa sok, veszélyes a pancsikolás!
A kalózokkal is vigyázz!
Bim-bam sziget
A Bim-bam sziget, mangóliget.
Kagylóhéj, mit a tenger kitett.
A pálmafákon kókuszdió.
Kolibrifütty megy, nem a rigó.
Egy varánusz a parton fekszik,
Az elefántok a szigeti taxik.
Lopnak a majmok kekszet, ékszert.
Ez igazi dzsungel, nem csak képzelt.
refr: Bokáig vízben a flamingók, Bíborba borultak a bimbók. Alkonyat van. A tetovált szemekre lepke száll, Lábszárcsonton egy kannibál Altatót fúj.
Hátán pörög a tarajos teknős,
A víziló orra kissé szeplős.
Egy skorpió benéz a lukon,
Narancsfaágon ül a piton.
Bokorban túr a trópusi disznó,
Az esőerdő zsúfolt viskó.
A tűz megvéd, nem csak fényjel.
Banánlevéllel takarózz éjjel!
Kiszakadt a farmerem
Kiszakadt a farmerem.
Kicsúszott a motor
A buckás terepen.
Könyökömön szürke por,
Pörög a kerekem.
refr: Húzz Föl a földről, nagy ember! Húzzunk Le a lejtőn még egyszer !
Pocsolyákban gázolok.
Robbannak kövéren
A paca darabok.
A csizmán a sár dagad,
Ropog majd a napon.
refr: Húzz Föl a földről, még egyszer! Húzzunk Le a lejtőn ezerrel!
Nyikorog a gépcsoda.
Cefetül zakatol
Az ide-oda.
Belilul a térdkalács,
Kalimpál a boka.
Derekamon a Balaton
A hajam hanyagon hátradobom,
Derekamon a Balaton
Hullámzik. Egy teli vagon
Táborozó van a tavon.
A kölcsönzős agya radír,
A lángosról csorog a zsír,
A nap úgy tűz, ahogy bír.
Feküdjön ki, aki fakír!
refr: Na gyere hapikám! Tombol a hullám. A matrac vár, Hát vágtass a hepehupán Szélparipán!
Fröcsköllek, sikítozol,
A nád szélén csuka rabol.
A bóján túl mélyül a víz,
Óriási ez a lavór.
A szélben száll egy szitakötő,
Neki ez a szabadidő.
A lábmunkám az kitűnő,
Úgy siklok, mint a kacsakő.
ref.2.: Kaja, árnyék, rádió Ennyi kell ma csak! Vízbe lóg a lábikó, A hajó egy kupak. Kaja, árnyék, rádió Ennyi kell ma csak! Apa ingéből kilóg Alul a pocak. Kaja, árnyék, rádió Ennyi kell ma csak! A hekk illat csábító, De az íz vacak. Kaja, árnyék, rádió Ennyi kell ma csak! A pléden kártyázgatni jó, Az adu épp a makk.
Legyél te is feltaláló!
Byron szökdelt nyáron,
Kezében nylon,
Az óra: három.
Figyu, Byron!
Amikor te élsz,
Nincs is nylon,
Cuccodat eszi a penész.
Fulton feküdt a pulton.
Arra gondolt,
Jól a hajó bolt.
Figyu, Fulton! A hajót
Te fedezed fel.
Találd ki gyorsan,
És kapitány leszel!
refr: Heuréka!- szólt a dinka Az éj virgonc kék tapéta! Rajta csillag, a hold izzad. Keményen hajts, amíg virrad! Égre-néző, gangon-álló, Legyél te is feltaláló! Barátom, a japánok Megveszik a járgányod!
Newton ült a kúton.
Rájött arra,
Lefelé esik az alma.
Figyu, Newton!
Okos vagy, belátom.
Passzold az almát!
Lehetsz a barátom.
Stephenson, ha kicsi a zubbony,
Új ruhád úgy lesz,
Ha rajzolsz mozdonyt!
Fejtsed meg rögtön,
Hogy pöfög a gőzgép!
A peronon vár rád
A szotyizó jónép.
Kalózleves
Csendes lángon egy csont szundít.
Délelőtt van, hab lebeg.
A fedő billeg, a lé táncol.
Ne sózd meg, még nem lehet!
refr: Szépen fő a kalózleves. Tél van, ez így tökéletes. Pipál a fazék, gőze heves. A kinti fagy most nem érdekes.
Sárgarépa, Gyökér, zeller
Beugrálnak. A hagymaember
Ruhástul jön. A bors és a só
Az aranylében a hátsó hajó.
refr: Kész lett a kalózleves. Az íze, hm! Tökéletes! Pipál a fazék, gőze heves. A leves erőt ad, egészséges.
Napséta
A Nap járkál a Földön körbe,
Mint egy őr. A reflektor fénye
Mindent ér, pásztáz egyre.
Bárhol vagy, érezd magad megfigyelve!
Állandó az őrjárat.
Nem alszik, mégsem fáradt.
Úton van, el nem téved.
Ha nem látja senki, akkor énekelget:
“Ring a Balaton. A szép Badacsony
Nyári délben, jó kalapom.
A Börzsöny, a Mátra buckalakó.
A Hortobágy egy teveitató.
Hűs a Tisza vize, Zeng a Bakony.
A Vértes kedves, nem tagadom.
A Káli-medence fényre való.
A hó a Pilisben ágytakaró.
Rőt a galagonya, lángol a domb.
Virgonc szél fúj, pöndör a lomb.
Az őszi varázslat felkavaró.
A Kiskunság egy fügemagozó.”
Cseresznyefa
Karesz ma palacsinta lesz. Úgy legyen!
A fán cseresznye terem,
Terem-terem. Szeretem
A magját pöckölni felé.
Szerteszét gurul rajta.
A pólóján szép foltokat rajzol épp.
Piros dömperen zenél fésűjén.
Leszáll egy szarvasbogár,
Táncra kél az ujjhegyén.
A nyár lassan eltelik.
Falevél kócos fán ing, végül földet ér.
A peremén ülünk te meg én.
